Dömösi prépostsági altemplom

A XII. században épült román stílusú templom romjai és megmaradt, felújított altemploma a festői Dunakanyarban. A dömösi prépostságot Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse alapította 1107- ben. Ekkor épült fel a román stílusú, háromhajós bazilika, főszentélye alatt a ma is látható csarnokkriptával. A prépostság a XV. század első felében megszűnt. A török korban rommá vált épületet a XVIII. században rombolták le. Régészeti feltárása 1977- ben kezdődött Gerevits László vezetésével, helyreállítása 1989- ben fejeződött be. Dömös a középkorbanA dömösi királyi palota a XI. században királyaink kedvelt tartózkodási helye és fontos birtokközpontja lehetett. Írásos emlékként fennmaradt a Képes Krónikából I. Béla királyunk tragikus balesetének története. 1063- ban I. Béla valószínűleg egy német támadás visszaverésére készülődve országgyűlést hívott össze Dömösre, ahol is trónja ráomlott és halálos sérülést szenvedett. Az itt álló királyi palotának legkorábbi - eredetiben fennmaradt - írott emléke I. (Szent) László királynak egy 1079- ben kelt oklevele őrizte meg. A XI. század végére a palota hercegi tulajdonba került. A XII. század elején Könyves Kálmán király öccse Álmos herceg a királyi kastély mellett prépostságot és káptalant alapított 1107- ben. A prépostság építése, II. Vak Béla király - Álmos herceg fiának - idejében fejeződik be. 1242- ben a monostort valószínűleg felégették a tatárok, de csakhamar újjáépülhetett. 1321. december 8- án a fellázadt visegrádi várőrség megtámadja és lakhatatlanná teszi a monostort. 1526- ban a törökök a díszes prépostsági épületet felégették. . Végleges pusztulása 1543 után következik be. A XVIII. század elején már csak a romok állnak, amiket a lakosság elkezd széthordani az építkezésekhez. 1733- 1744 között gróf Erdődy Ádám nyitrai püspök, dömösi prépost a régi romok köveiből építteti fel barokk stílusban a község mai templomát.