Bence-hegyi kilátó - Velence

A 2018 tavaszán átadott új kilátó stratégiai fontosságú, különösen szép panorámájú magaslatra épült: nemcsak az egész Velencei-tavat, hanem távolabb a Budai-hegységet, és a Vértes, sőt még a Bakony egy csücskét is megcsodálhatjuk, ha elég tiszta az idő.

A Bencze Istvánról, a környék első sikeres szőlőtermesztőjéről elnevezett Bence-hegyen 1988-ig már állt kilátó, konkrétan egy korábbi olajfúró torony. Ezt 1988-ban, miután egy német turista lezuhant róla, felrobbantották – egyszerűen lebontani ugyanis a szerkezete miatt nem lehetett, írja „A Bence-hegyi kilátó” című helytörténeti kiadvány –, így három évtizeden át csak a hegytetőről lehetett szemügyre venni az alant terpeszkedő Velencei-tavat. A hely kivételes adottságai azonban nem maradhattak kihasználatlanul: 2014 végén pályázatot írtak ki egy új kilátóra, amelyet aztán 2018 márciusában nyitottak meg.

A velencei lakosok szavazatai alapján a Kruppa Gábor-Merkel Tamás páros alkotása épülhetett fel. A kőből és színezett betonból készült, sajátos formájú – a pályázatra „Betonvirág” fantázianéven benyújtott, a megálmodói szerint „a gyönyörű táj elemi erőit is megjelenítő, szélfútta fára, hajlott levélkehelyre, virágsziromra, fosszíliákra, esetleg kígyó vagy vízisikló fejére emlékeztető” – organikus építmény a Velencei-tó körül jóformán bárhonnan nézve azonnal magára vonja a figyelmet. Különlegessége, hogy minden irányból más alakúnak tűnik.

A csaknem 20 méter magas kilátószintre 118 lépcsőfok vezet fel. Amikor a zárt, a környék élővilágát nagyméretű fényképeken bemutató lépcsőházból a rendszerint igencsak erős széllel dacolva a nyitott teraszra lépünk, lélegzetelállító 360 fokos panoráma tárul elénk. Csak északi irányban akadályozza kissé a kilátást a Bence-hegy közvetlen szomszédja, a 351 méter magas Meleg-hegy; az innen valószerűtlenül kicsinek tűnő, felületének jelentős részén nádassal színezett Velencei-tavat teljes egészében áttekinthetjük, a szemközti csücskén túl lévő Dinnyési Fertőig.

Alattunk Velence házai, a túlparton Gárdony katonás rendben sorakozó nyaralói terülnek el. Észak-északkeletre, az alacsony, de kackiás Csúcsos-hegy előtt a szintezési ősjegyéről híres Nadap uralja a látványt, közepén az 1904-ben épült, neogót stílusú Palermói Szent Rozália templommal. Északkelet felé, a Cseplek-hegy szelíd lejtőitől balra feltűnnek a Budai-hegység magaslatai, köztük a Nagy-kopasz és a János-hegy, míg jobbra kivehetjük Százhalombatta olajfinomítóját is. Északra, a Templom-hegy és a Csúcsos-hegy közötti résen átsejlik a Vértes keleti szélének a kontúrja, északnyugatra pedig tiszta időben megpillanthatjuk a Bakony távolabbi hegyeit.