A Századvég Gazdaságkutató (SZG) Zrt. szervezett Turizmus konferenciát Budapesten, amelyen szakemberek mutatták be eredményeiket, terveiket és a magyar turizmus fejlődési lehetőségeit. A rendezvényen kiderült, hogy Magyarországon a turizmus a gazdaság egyik sikerágazata lett.

Az egyik fő kérdéskör a gasztronómia és a turizmus közötti összefüggés volt.

– A gasztronómia tudat alatt mindig része volt az emberek életének. Mostanra azonban sokkal tudatosabb lett, rögzült a fejekben, divattá vált. A nyugati éttermek, séfek menő trendeket, új koncepciókat találtak ki – fogalmazott Zsidai Zoltán Roy közgazdász, gasztronómiai szakember, aki úgy véli, a turizmus négy pillérre támaszkodik: borászat, kultúra, gyógyvíz és egészség, illetve Budapest. Kiemelte: Budapest azért tartozik ide, mert kézzelfogható és világszínvonalú kínálatot biztosít, azonban sokkal jobban ki lehetne használni bizonyos szegmenseit. Arról is beszélt, hogy a turisztikában dolgozók képzését teljesen át kell alakítani.

A pálinkaturizmusban hatalmas lehetőségek vannak, amelyeket eddig nem igazán sikerült kihasználni.

– Ha megnézzük a világ országait, láthatjuk, hogy sok helyen működik turizmus egy bizonyos alkoholos italra felépítve. Az a célunk, hogy úgy vezessük be a pálinkaturizmust, hogy a külföldi vendégek akarjanak kóstolókra járni – fogalmazott a szakember. Jelen pillanatban azonban a pálinka még nem éri el a borok népszerűségét.

– Saját tapasztalatból tudjuk, hogy rengeteg külföldi érkezik hozzánk azért, hogy minőségi borokat fogyaszthassanak. Ebből következik, hogy ez vonzza az étkeztetést, illetve az elszállásolást. Fontosak a bor köré épített rendezvények, azonban megfelelő kiszolgálás nélkül ez nem működik.

Konklúzió:

Ahogy ebben a cikkben írtam, egyre több turista fog hazánkba ellátogatni, ezért kiemelten kell kezelnünk azt, hogy minél több fajta aktív kikapcsolódást tudjunk számukra nyújtani. Ez különösen azért fontos mert, minél több vendégéjszakát töltenek nálunk, annál jobban növekszik a költésük is, ehhez azonban minél színesebb programok és lehetőségek kellenek.

A borturizmust, sörturizmussal is kiegészíthetnénk, ha a Kormány javaslatára az Országgyűlés, elfogadja azt a módosítást, amiben megemelik azt a küszöbértéket, ameddig a manufakturális sörgyárak jövedékiadó-kedvezményt vehetnek igénybe.

Jelenleg ugyanis 8 ezer hektoliteres éves termelésig csak a jövedéki adó 50 százalékát kell megfizetni Magyarországon. Ezt a küszöböt, ha a kormány 200 ezer hektoliterre emeli és megszületik az a szabályozás is, amely szerint a sörfőzés helye körüli 100 kilométeres körben nem lehet korlátozni az adott sör forgalmazását – ahogyan azt az osztrák Murau környékén is bevezették, ahol 100 kilométeres körzetben mindenhol lehet Muraurer sört kapni – akkor vélhetően megnő a kézműves sörkészítők és azt üzletszerűen árulók tábora is hazánkban.

Erre a “táborra” már föl lehetne építeni Magyarországon a sörturizmust is, így a borturizmus mellett, sörturizmus is lenne.

Mivel a hazai sörfesztiválokon is hihetetlen nagy népszerűségnek örvendenek a kézműves sörök, így ebből kiindulva a kézműves sörturizmusra komoly igény lenne, azt, hogy nem csak a magyar emberek szeretik a kézműves söröket arra a németországi oktoberfest is kiváló példa.

A kézműves sörök mellé kísérőként adott pálinkákkal elérhetnénk azt is, hogy megismerjék a turisták nagyszerű pálinkáinkat, amire későbbiekben fel tudnánk építeni a pálinka turizmusunkat is.

Ahhoz, hogy az emberek értesüljenek ezekről a helyszínekről, illetve el is vezessék őket, arra kiváló lehetőséget nyújtana egy Hasznos Magyar Digitális Tartalmakat szolgáltató applikáció, ahol például még a környékbeli kisboltokat is megtalálhatnák az applikáció felhasználói.